A Katolikus Egyház január 25-én emlékezik meg Szent Pál apostol megtéréséről. Saul névvel született, Benjámin törzséből származó hellenizált zsidó családba, Tarsus városában, 1 körül. Római polgárjoggal rendelkezett, de Zsidó neveltetésben részesült, a farizeus irányzatot követte. Részt vett a korai keresztények üldözésében, így indult Damaszkuszba is, de útközben csodás eseményben volt része. A Biblia így örökíti meg az eseményt: "Saul még mindig lihegett a dühtől, és halállal fenyegette az Úr tanítványait. Elment a főpaphoz, s arra kérte, adjon neki ajánlólevelet a damaszkuszi zsinagógához, hogy ha talál ott embereket, férfiakat vagy nőket, akik ezt az utat követik, megkötözve Jeruzsálembe hurcolhassa őket. Már Damaszkusz közelében járt, amikor az égből egyszerre nagy fényesség ragyogta körül. Földre hullott, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: 'Saul, Saul, miért üldözöl engem?' Erre megkérdezte: 'Ki vagy, Uram?' Az folytatta: 'Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De állj fel és menj a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned.' Útitársainak elakadt a szavuk, mert hallották a hangot, de látni nem láttak semmit. Saul feltápászkodott a földről, kinyitotta a szemét, de nem látott. Úgy vezették be Damaszkuszba, kézen fogva. Három napig nem látott, nem evett, és nem ivott" (ApCsel 9,1-9).
Az csoda megváltoztatta az életét, Saul megtért, és Krisztus szolgálatába állt. A változás olyan horderejű volt, olyan nagy kontraszttal a gyűlölködő, üldöző Saul, és a megszólítás utáni, igét hirdető Pál között, hogy megtérését egyszerűen "Pálfordulóként" emlegetik. Isten kiválasztotta őt szolgálatára, az örömhír közvetítésére: "mert választott edényem ő, hogy nevemet hordozza a pogány népek, a királyok és Izrael fiai között" (ApCsel 9,15). Miután visszakapta látását, már Damaszkuszban hirdette a zsinagógában, hogy Jézus az Isten fia. Később csatlakozott a jeruzsálemi keresztényekhez, majd megkezdte utazásait, melyek során számos keresztény gyülekezetet alapított. Ezeket a közösségeket, később levelei révén buzdította. Tizennégy levelét a Szentírás is tartalmazza. Ezekből egy mélyen gondolkodó elme sugárzik át, a bármely korban élő ember vívódásaira, kérdéseire, célkeresésére ad általuk keresztény választ.